|
A hold és a nap
zsuka 2006.05.04. 09:59
Langyos folyó vizében fürdik a hold arca
Langyos folyó vízében fürdik a hold arca, Csillagfényben törölközik, és úgy ül a partra. A bársonyos fűszőnyegen csendben elalszik, Apró szusszanása messzire hallatszik.
Lenge szellő szárnyán illan édes álma, Mosolyogva néz – a reggelre várva. Fehér paplanfelhő gyengéden melengeti, És törékeny lelke nótáját halkan pengeti.
Korán kelti a friss hajnal gyöngyharmata, S a nyíló, nevető virágok színes halmaza. Ám ő nagyon lassan, a nap felé fordítja fejét, És vidáman, kacagva fogadja ébredező hevét.
Az áldott nap aranyló fényét - már szórja, S az égbolt átlátszó ruháját, két részre osztja. Bőséggel küldi immár az izzasztó meleget, Mert szívében ismét fellobbant a forró szeretet.
2006. március 11.
|